7. rész

Sziasztok! 
Köszönöm az előző részhez a kommenteket. Meghoztam a következő részt és most 10 komment lesz a határ. Mindenkinek jó nyári szünetet! 
Puszii 

Miután végig hallgattam Kimi atyáskodó intéseit, miszerint ne flörtöljek a pilótatársaival, hisz nagy részüknek családja van és stb. Amíg vissza nem értünk a szállodába körülbelül ezerszer, elmondta ezeket a szabályokat, amiket be kell tartanom. Én pedig bőszen bólogattam, noha nem igazán figyeltem rá.

- Remélem most már mindent értesz – kinyitotta a szobánk ajtaját.

- Igen és jó kislány leszek, ígérem – leültem az ágyamra, majd el is dőltem.

- Fáradt vagy?

- Kicsit, nem igazán vagyok hozzászokva az utazáshoz és a hideghez sem, illetve sok-sok új dolgot megtapasztaltam ma és ez teljes mértékben kimerített.

- Értem – mosolygott – hozatok fel vacsit, de nekem még utána el kell mennem egy rövid időre, ha nem gond.

- Menjél csak, de azt ne kérd tőlem, hogy várjalak meg, mert mindjárt elalszok – feltornáztam magam ülő helyzetbe, és pizsamám után kutakodtam.

- Azt látom – nevetett rajtam és hozzám dobott egy párnát.

- Ezt még visszakapod csak nem most – fenyegettem meg a fürdőszoba ajtóban állva.

Annyira jól esett a forró víz, ami az egész testem kényeztette. Igazából akár az egész éjszakát is eltöltöttem volna itt, de azért állva aludni még se a legjobb. Bő húsz perc múlva rászántam magam és elhagytam a zuhanyt. A hajamat egy törölköző segítségével a fejem tetejére tekertem, de még így is vízcseppek jelentek meg a homlokom.

Az asztalon már finomabbnál finomabb ételek sorakoztak és kis papír társaságában. Kimi hagyta itt nekem, mert már nem tudott tovább várni rám. Bemásztam az ágyba a vacsorámmal együtt, és tv-t kezdtem kapcsolgatni. Az egyik filmcsatornán az egyik kedvenc filmemet adták igaz svédül, de sikerült rá felíratott varázsolnom, így máris élvezhetőbb volt. A fáradtság egyre nagyobb erőt vett rajtam, míg végül elaludtam. Egész éjszaka egy telefon csörgését hallgattam, de nem tudtam eldönteni, hogy ez most csak az álmomban létezik vagy a valóságban is, így inkább megpróbáltam kizárni a fejemből. Reggel arra ébredtem, hogy a hatalmas szobát fény tölti meg. Álmosan ültem fel és próbáltam megbarátkozni a fénnyel.

- Jó reggelt! – hallottam a távolból Kimi hangját.

- Neked is. – nyöszörögtem.

- Ki jössz velem a pályára?

- Azt hiszem igen, bár most jelenleg azt se tudom, hogy hol vagyok –néztem körül.

- Svédország, rémlik?

- Aha, egyébként egész éjszaka csörgött a telefonod, vagy csak álmodtam?- végre sikerült felállnom és oda sétáltam hozzá, miután adtam neki egy puszit elindultam a fürdőszobába.

- Ööö tényleg? – zavartan kezdett el kapkodni.

Sajnos a készülődésem miatt már nem volt idő arra, hogy reggelizünk ezért már csak a pályán tudtunk magunkhoz venni néhány falatot. Kimit egész nap nem láttam és a szerelők is elég elfoglaltak voltak, így még Patrick is csak fél-fél percekre tudott oda jönni hozzám így elmondhatom, hogy egész nap unatkoztam. De szerencsére a következő napok már nagyon jó hangulatban teltek. Patrick nagyon aranyos és kedves, végig mellettem volt. Az utolsó nap, utolsó szakaszát követtük figyelemmel kivetítőn, amikor Kimi egy pillanatra megcsúszott, én pedig a jó szokásomhoz híven lesújtottam legközelebb lévő dologra, ami most nem más volt, mint Patrick combja.

- Aúúú- jajdul fel.

- Bocsi, nem akartam – fordultam felé.

- Semmi baj, csak legközelebb szólj, hogy üljek távolabb tőled – még mindig a sérült lábát simogatta.

Még mielőtt bárki mást bántani tudtam volna, ráültem a kezeimre, de szerencsére egyetlen egyszer sem kellett használnom őket, mert Kimi a kis hiba ellenére is a 8. helyen ért be és ezzel összetettben is megmaradt a 8. A csapatnál nagy öröm volt, hisz azért ez egyáltalán nem rossz teljesítmény egy most debütáló csapattól.

- Lahja közveszélyes – ezzel fogadta Patrick Kimit.

- Miért mit csinált?

- Megütött – nyújtotta rám a nyelvét.

- Jah, hogy csak az. Szokj hozzá – vállon veregette, majd ott hagyta és odajött hozzám és szorosan magához ölelt.

Az este további részében kitalálták a srácok, hogy menjünk ki hógolyózni. Én először kicsit visszakoztam, mert nem igazán vagyok oda a hóért. De miután Kimi és Patrick is megígérte, hogy vigyáznak rám, belementem. Egész jó védők voltak a fiúk, mert szinte az összes hólabdácskát kivédték. Boldogan tapsikoltam, amikor egyszer csak eltűnt alólam a talaj és a földön találtam magam, majd a következő pillanatban már két srác volt rajtam. Hiába kapálóztam már nem értem vele sokat, mindenemet hóborította.

- Reméljük most már sikerült elvennünk a szüzességed - mosolygott rám a két srác immáron állva.

- Teljes mértékben. - kacagtam fel a hóban fekve.

- Akkor örülünk, és mi most már megyünk is – intettek majd távoztak.

- Úgy látom sikerült megbabonáznod a két srácot –húzott fel a földről Kimi.

- Lehetséges, de ezért még kapni fog Mikko, mert biztos vagyok benne, hogy ő találta ki, Jari-Matti csak segített neki elkövetni ezt a bűntettet.

Ezek után már nem foglalkoztam a hóval beszálltam a fiúkhoz és hajnalig játszottunk kint.