A csókunk után nem mondott semmit se csak elsétált. Vissza se nézett. Megdöbbenve álltam és éreztem, hogy pár könnycsepp útra kelt. Miért tette ezt? Neki barátnője van még meg egy nagyon széplány személyében és nekem is ott van Jaime. Miért pont most kellett ezt elmondania? Miért akar összezavarni? Pasik… elegem van belőlük. Pár percig még némán álltam a pályán majd lassan visszaindultam a bokszunkhoz. Apa már rég elment és pilóták is visszamentek. Pár szerelő lézengett csak a műszerek és papírkupacok körül. Nem akartam őket zavarni így egyedül hagytam el a pályát. Épp a taxi számát pötyögtem be a telefonba mikor egy ismerős hangra hátrafordultam.
- Szia kislány- távolról integetett a rég nem látott ismerősöm.
- Áhh szia - mosolyogva köszöntöttem.
- Milyen sokat nőttél mióta nem láttalak. Kész hölgy lettél- kaptam két puszit Fertől.
- Köszi… te is sokat változtál- mosolyogtam rá.
- Sokkalta férfiasabb lettem ugye?- húzta ki magát.
- Inkább szőrösebb- böktem az arcára.
- Vicces vagy- morogta a bajsza alatt- esetleg visszavihetlek?
- Igen azt nagyon megköszönném- megöleltem.
Bepattantunk a csodaszép Ferrariba és az autópálya felé vettük az irányt.
- Mesélj mi történt veled amióta nem láttalak?- érdeklődött.
- Nem sok minden… szakítottunk Daviddel és most összejöttem egy sráccal- vontam vállat.
- Akkor nem sokáig élvezted a szingli életet.
- Nem- dőltem az ablaknak.
- Emlékszel az első találkozásunkra?- érdeklődött nevetve Nando.
- Persze azt sose fogom elfelejteni- Nem is tudtam róla, hogy anyuék meghívtak titeket. Túlságosan lefoglalt az alakulóban lévő szerelmi életem. Miután végre megkaptam a várva várt telefonhívást lerohantam anyuhoz, hogy elújságoljam a nagyszerű hírt, de nem számítottam vendégekre ezért nem kaptam magamra ruhát csupán fehérneműt viseltem és csak akkor vettem észre, hogy ott, vagy amikor anya nagyban mutogatott a hátam mögé. Kínos volt.
- Nem is aranyos voltál és már akkor is remek alakod volt.
- Micsoda?
- Remek alakod volt, szerinted miért néztem rád úgy egész este?- kajánul vigyorgott rám.
- Szóval le akartál fektetni jól érzem?
- Igen. De most már nem. Nem azért, mert már nem tartalak, szépnek csak feleségem van. Erről inkább nem beszéljünk többet.
Az út többi részében is beszélgettünk, de kerültük a múltat. A szálloda előtt elbúcsúztunk és Fer ment tovább a saját szállásához. Felsétáltam a szobámba és újra eszembe jutott Lewis. Még mindig nem jöttem rá, hogy miért pont most vallotta be, hogy szeret. Vagy csak össze van zavarodva Nicol miatt. Vettem egy nyugtató fürdőt, de addig nem akartam lefeküdni, amíg nem tisztázom vele a mai délutánt. Jaime folyamatosan hívogatott és sms-eket küldött, de most csak Lewis körül forogtak a gondolataim. Miután összeszedtem magam átmentem hozzá. Nem sokat kellett várnom az ajtaja előtt. Félmeztelenül nyitott ajtót és ettől kicsit beindult a fantáziám.
- Szia Lili- köszönt zavartan.
- Szia- bementem a szobába és az ablakhoz sétáltam.
- Most pedig mond el miért csókoltál meg?- fordultam felé.
- Azért mert….- ekkor rontott ki a fürdőből Nicol.
- Te megcsókoltad ezt a kis ribancot?- kiabált a kedvesére.
- Nicol kérlek, nyugodj le- próbálta lefogni a barátnőjét.
- Te ne kérj tőlem semmit se! Pont egy ilyen kis kis…. Ribanc kellett neked?- mutatott rám.
- Jobb lesz, ha én most megyek- indultam meg az ajtó felé, de Nicol visszarántott.
- Te még ezért kapni fogsz- sziszegte miközben a műkörmeit belém mélyesztette.
Visszarohantam a szobámba és az ajtó mentén zokogva lecsúsztam a földre.
Szia!
VálaszTörlésJajj Nikii mikor írsz már?? már egy hete nem is írtál!Eltűntél? Nálam se írtál a blogodba se...:/ Várom a folytit és h jelentekezz!
Puszii
Szia
VálaszTörlésMa hozok két frisst is. Az elmúlt héten nem túl sok időt töltöttem net közelbe, de most mindenhol bepótolom a lemaradásom megyek hozzád is olvasni.
Puszi