Felsiettem a szobámba közben örömmel nyugtáztam, hogy végre egy kicsit Felipe is elgondolkodott azon, amit délután mondott. Átmegyek hozzá este, de csak beszélgetni fogunk nem adom, meg neki magam nem érdemli meg a mai nap után. Igaz még nem mondtuk ki azt, hogy mi együtt vagyunk, de ha szeret, akkor megbízik bennem és én is ugyanezt teszem. Az éjjeli szekrényen lévő órára pillantottam és megállapítottam ideje készülődni. Egy egyszerű csőnacit és egy sárga felsőt vettem fel a hajamat leengedtem. És már indultam is. Egy emelettel kellett feljebb mennem, hisz itt szállt meg az egész Ferrari csapat. Felipe szobája a folyosó végén volt szembe pedig Fernandoé, ezt onnan tudom, hogy a kedves recepciós lány elárulta, mint két szoba számát. Bekopogtam és vártam, hogy ajtót nyisson a kis brazil. Nem kellet sokat várnom. Most nem megszokott csapat ruhát viselte, hanem egy fekete farmert és egy fehér pólót, ami meg kell jegyeznem nagyon jól állt neki.
- Szia gyere be- invitált beljebb a hatalmas szobába.
- Szia remélem nem jöttem túl korán- közben helyet foglaltam a kanapén.
- Igazából téged vártalak- és egy szál vörös rózsát nyújtott át- virágot a virágnak.
- Köszönöm- és bele szippantottam a csodálatos virágba- ez alatt közelebb húzódott és megfogta a kezem.
- Beszélnünk kell- törtem meg a csendet.
- Tudom- lehajtott fejjel válaszolt.
- Kérlek hallgass végig legalább most- Felipe csak bólogatott.
- Figyelj, tudom elég félreérthető volt a helyzet, de nem történt semmi. Nem akarom még egyszer elmondani azt, amit már korábban is. De ismersz már annyira, hogy azt tudd, nem fekszek le olyannal, akit nem is ismerek, és nem nyomulok rá. Neked is olyan nehezen vallottam be, hogy szeretlek és veled akarok lenni. Ha játszottam volna veled, akkor már rég lefeküdtünk volna és kihasználnálak, mint ahogy pár lány csinálja, de én nem vagyok ilyen. Igen elmenekültem búcsú nélkül és sajnálom is, viszont akkor még úgy éreztem el tudlak felejteni, de nem ment. Sőt még jobban beléd szerettem. Alkalmam pedig lett volna arra, hogy megcsaljalak nem is egyszer még se tettem. Kérdezd meg Sebit egész héten velem volt. Ha komolyan akarod ezt a kapcsolatot, akkor meg kell bíznod bennem. – végig a szemébe néztem, de semmit se tudtam le olvasni az arcárról.
- Laura sajnálom azt, amiért ilyen voltam. Féltem, hogy elveszíthetlek, pedig még meg se kaptalak teljesen. Gyönyörű lány vagy ezért még szép, hogy féltékeny vagyok, de ígérem, visszafogom magam. Szeretlek mindennél jobban.
- Én is szeretlek- közelebb hajoltam és megcsókoltam.
- Egyébként miért voltál a Red Bullnál miért nem hozzánk jöttél- érdeklődött.
- Mivel ott dolgozok, Sebi mindenese lettem- közben még közelebb bújtam Felipéhez.
- Ezt azért elmondhattad volna- játszotta a sértődtetett.
- Talán akkor kellett volna elmondanom, amikor épp ordítoztál velem?- kérdően néztem rá.
- Nem, akkor biztos tovább bonyolódtak volna a dolgok- egy puszit nyomott a homlokomra.
Nem szóltunk egy szót se csendben feküdtünk egymás karjaiban élvezve a pillanatot. Viszont nekem mennem kellet, lefárasztott ez a nap és holnap reggel korán is kelnem, mert Sebi ki találta kísérjem el futni, amihez nekem semmi kedvem sincs illetve nem is vagyok formában. Gyors fürdő utána bezuhantam az ágyba, de elalvás előtt még kaptam egy jó éjt sms-t Felipétől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése