44. rész

Még egy kis ideig beszélgettem apával, majd neki el kellet rohanni egy megbeszélésre. Volt egy kis időm még az időmérőig így átlopóztam Lucashoz. Szerencsére épp háttal állt és Timonak magyarázott valami nagyon fontos dolgot, a kis német pedig csak bólogatott.
- Aranyos bólogatós kis kutya lenne belőle- jegyeztem meg halkan.
Halkan Lucas mögé slattyogtam, majd átöletem hátulról. Megfordult és megcsókolt, már hiányzott a közelsége. Szétnéztünk, de Timo hűlt helyét láttuk csak. Felszívódott a bólogatós kiskutya. Pár percet tudtam csak beszélni Luccal ugyanis a Virgin nem látott szívesen. Azt hittem egy sokkalta barátságosabb kis csapat, de nem, vagyis engem nem kedvelnek. Visszaballagtam az én kis családomhoz a Red Bullhoz. Seb épp akkor akart beszállni az autójába, de mikor meglátott megtorpant én pedig intettem neki, hogy várjon egy kicsit.
- Ügyes légy!- adtam neki két puszit.
- Az leszek, de hisz ismersz. Pontosan tudod, hogy milyen gyors vagyok- mosolygott rám.
- Igen azt tudom, hogy nagyon gyors vagy- öleltem meg, de kicsit meglepődtem, hisz a kezét lecsúsztatta a hasamra, de gyorsan el is kapta.
- Ugye nem baj?- félve kérdezte.
- Nem- megfogtam a kezét és visszahelyeztem a pocimra.
- Örülök, hogy végre tudunk normálisan is beszélni egymással.
- Én is de, igazából Kristin Bruno barátnője magyarázta el, hogy fogadjam el a döntésed.
- Köszönöm még egyszer, hogy el tudtad fogadni- megöleltem majd mentem is vissza az irodába ugyanis apa szerint itt biztonságba vagyok.
Unottan felsétáltam a helyemre. Azért szerencsére volt tv-m is és tudtam nézni az időmérőt. Közben átnéztem az összes interjút és megjelenést, amin Sebnek részt kell vennie. Felnéztem a monitorra és nagyon megörültem, amikor láttam, hogy Luc bejutott a Q2-be. A kis szünetet kihasználva felmentem MSN-re és konferenciabeszélgetésbe kezdtünk a csajokkal. Móni örömmel tudósított minket, hogy két kicsivel fog bővülni a családjuk. Mindenkinek az volt az első kérdése, hogy Eddie miként fogadta az örömhírt.
Megtudtuk, hogy először alig hitte el, majd kicsit megünnepelte a dolgot, és most épp józanodik. Kira elmesélte, hogy a kis bikuci azaz Jaime nagyon titkolózik mostanában, persze mi tudtuk, hogy miért, de nem mondhattuk el. Bogyó volt a legszótlanabb, ha kérdeztük mi van velük, csak tőmondatokban válaszolt. Közben figyeltük a Q2-öt, sajnos Vitaly kipörgött és az autót csúnyán a falnak csapta. Mérgelődve ment vissza a Renaulthoz, hiába kérdeztük Bogyót miért ilyen ingerült a kedvenc oroszunk nem kaptunk olyan választ, ami megfelelt volna, így inkább nem is bolygattuk az ügyet. Nagyon meglepődtem, de örültem is, hogy Luc bejutott a Q3-ba. A 10. helyet szerezte meg a csapatnak és ezzel az év legjobb helyét is. Nagyon büszke voltam rá. Az első helyet Sebi foglalta el, a második Felipe lett és a harmadik pedig Fernando. Gyorsan összepakoltam a papírjaimat, és búcsút intettem apáéknak ugyanis meg kellett látogatnom a barátomat. Nem lepődtem meg, mert megint „nagyon kedvesek” voltak velem. Most ez azonban legkevésbé se érdekelt. Megkerestem az én kis ügyes pilótámat és a nyakába ugrottam.
- Nagyon büszke vagyok rád- csókoltam meg.
- Köszönöm- visszacsókolt.
Egyre jobban elmélyedtünk egymásba, csak sajnos pár köhécselő ember félbeszakított minket. Kicsit zavartan szét rebbentünk, majd kiléptem a boksz elé, ugyanis közölték velem jobb lenne, ha kint várnék a barátomra. Szerencsére nem sokat szobroztam kint, egyedül, mert megjelent Luc és az irodám felé vettük az irányt. Alig bírtunk magunkkal, de azért sikerült már csak akkor egymásnak esnünk mikor becsuktuk az ajtót. Luc neki nyomott a falnak és a nyakamat kezdte el csókolgatni, amíg én a nadrágján keresztül kezdtem izgatni a már így is meredező férfiasságát. Lucas felemelt és az íróasztalomhoz hátráltunk, ahonnan egy laza kézmozdulattal leseperte a papírokat. Felültett az asztalra és a felsőmtől próbált megszabadítani, amikor kivágódott az ajtó. Vitaly volt a kedves vendégünk, de mintha nem zavart volna meg semmit se, becsukta az ajtót és neki dőlt.
- Vitaly, nálatok nem szoktak kopogni?- ugrottam le az asztalról.
- De szoktak, csak most sürgősen beszélni akartam veled- vallotta be.
- Jó ezt megértem, de akkor is- kicsit felmérgelt.
- Ahj de jó nektek. Nálatok minden rendben van, remekül ÁLLtok- ellökte magát az ajtótól és az ablakhoz sétált.
- Mi a baj?- kérdeztem óvatosan, közben lenéztem Luc nacijára és jobbnak láttam, hogy ha elébe állok, mivel eléggé dudorodott a nadrágja.
- Ezt inkább négyszemközt szeretném elmondani- még mindig nem fordult meg.
- Okés értettem- válaszolt Lucas majd adott egy gyors csókot és már indult is.
- Nos?- tettem fel a kérdést, és közben elhelyezkedtem a kanapén.
- A barátnőd a baj- nyögte ki nagy nehezen.
- Ezt most nem értem. Elmondanád kicsit hosszabb formában is?- kértem kedvesen.
- Oké elmondom. Megcsalt az exeddel.
- Melyikkel?
- Sebastiannal még szerdán és mielőtt megkérdeznéd igen itt volt. Csak az esett után hazarepült az óta pedig nem hallottam róla semmit se. Még a telefonját se veszi, fel az e-mailekre se válaszol- mondta szomorúan.
- Wáó ez tök jó- kicsit örültem.
- Te most ennek örülsz?- nagyra nyílt szemekkel meredt rám.
- Igen, vagyis nem. Azért örülök neki, mert Bogyó már rengetegszer emlegette, hogy örülne, ha egyszer több is lehetne köztük- magyaráztam az orosz barátomnak.
- De akkor miért pont most? Miért jobb az a kis szőke?
- Azt nem tudom miért pont most, viszont szerintem nincs minden veszve, kis idő elteltével újra együtt lesztek.
- Ha te mondod-vont vállat.
- Higgy nekem, már régóta ismerem- biztatásként rámosolyogtam.
- Remélem igazad lesz, és köszönöm, hogy meghallgattál- kaptam két puszit majd egyedül hagyott.
Összepakoltam a papírokat és visszarendeztem mindent az eredeti helyére. Úgy gondoltam meglepem Lucast este így az első utam egy fehérnemű boltba vezetett ahol vettem egy új hálóinget, ami nem takart túl sokat. Mire visszaértem Luc is megérkezett.
- Hol is tartottunk?- érdeklődött kajánul.
- Mindjárt folytatjuk- bújtam ki az öleléséből és a fürdőszoba felé vettem az irányt.
Gyorsan átöltöztem, és már indultam is meglepni a páromat. Ahogy vártam, tátva maradt a szája, de egész gyorsan eszmélt és pillanatok alatt vált meg ettől a kis ruhától. Egy gyönyörű éjszakát töltöttünk együtt.