25. rész

Szépen teltek a napok, próbáltam hozzászokni, hogy Sebi milyen kis lökött a mindennapokban is. Mondjuk mi másért, szerettem volna bele?
Éppen Sebihez tartok, egy kis meglepetés-látogatást terveztem neki, mert már nagyon hiányzik a drága. Amint átléptem – jobban mondva gurultam – a német határon, nagy levegőt vettem, félreálltam a kocsival és felhívtam egy telefonszámot. A torkomban dobogott a szívem, miközben vártam a válaszra. Egyszer csak felvették végre!
- Hallo? Itt Norbert Vettel. – szólt bele a kagylóba egy kedves férfihang.
- Öhm. Jó Napot, Laura Martinez vagyok. Én…. – nem tudtam befejezni a mondatot, mert közbeszóltak.
- Apjuk, hangosítsd ki a telefont! – jelent meg egy izgatott női hang is. – Szia Laura! Én Sebastian mamája vagyok, Susanne Vettel.
- Én pedig az apukája, Norbert. Gondolom a családnevet már nem szükséges elismételnem. – kuncogott Sebi papája. Kicsit megkönnyebbültem, hogy ilyen kedvesek. Sóhajtottam egy nagyot.
- Mi ez a nagy sóhaj? – érdeklődött a kedves mama.
- Ó, ez csak a megkönnyebbülés hangja. – válaszoltam neki mosolyogva. Bár ezt ő nem láthatta, de reméltem érzékeli a hangszínemen. – Féltem ettől a hívástól, mert igazából a segítségükre lenne szükségem.
- Először is: nyugodtan tegezz minket. – ajánlotta fel Norbert. Norbi?:D – Másodszor pedig: miben segíthetünk?
- Hááát.. Igazság szerint nem igazán tudom, hogy Heppenheimben merre felé navigáljak. Mindjárt beérek a városba és onnantól nem tudom, hogy merre-hány méter Sebi lakása.
- Nahát! Megleped Sebastiant? – örült meg a hírnek Susanne. – Rá fér, mert már úgyis olyan nyűgös, hogy 3 napja nem találkoztatok! A Fatus pedig mindjárt elmondja, hogy jutsz el a legegyszerűbben hozzá!

Norbert elmagyarázta elég érthetően, hogy hogyan jutok el a fiához, így csevegtünk még pár percig, majd utána útnak indultam. Újra a torkomban dobogott a szívem, hogy vajon a kedvesem mit fog hozzám szólni. Nem vagyok híve az ilyen spontán dolgoknak, de hát nagyon hiányzott már. Azért remélem örülni fog egy kicsit…
A Vettel szülőknek hála, azt is megtudtam, hogyan juthatok be a kis német lakásába úgy, hogy azt még ő sem vegye észre. Hasznosítottam is ezt a tudást és máris beértem a nappaliba. Ahol igencsak érdekes nyögések ütötték meg a fülemet…
Kezdtem a legrosszabbra gyanakodni, így elindultam a hang forrása felé. A nappaliból nyíló kisebb szobából szűrődtek ki a zajok, így óvatosan benyitottam. Nem várt látvány tárult elém.

Egy konditeremben találtam magam, ahol Sebastian éppen az evezőpadot gyűrte maga alá és közben nagyokat nyögött. Teljesen beleélte magát az edzésbe, én pedig a látványba. Haja az arcába lógott, a nyelve hegyét kidugta a száján… Eddig elég nevetséges a leírás, de most jön a java: izmos felsőteste meztelen volt, látszódott az izmok munkája…
Ebbe remegtek bele a térdeim.
Egyszer csak megfordult és eltátotta a száját. Így legalább a nyelve alapállásba került, viszont még mindig ittam magamba a látványt. Teljesen a hatalmába kerített a vágy. Ezt Sebastian is látta rajtam, hiszen egy huncut, féloldalas mosolyra húzta a száját.
Kb. három lépéssel odavágtatott hozzám és szenvedélyesen megcsókolt, amit én viszonoztam. Kicsit nyújtózkodtam is, hogy minél jobban elérjük egymást, amit a németem úgy díjazott, hogy gyengéden a popsim alá nyúlt és felhúzott az ölébe. A lábaimmal átöleltem a derekát, így indult meg velem a hálószoba felé.
Amint beértünk, egyből az ágy felé vettük az irányt, mert tudtuk-éreztük, hogy itt és most meg fog történni a dolog. Egymáséi leszünk.
Az eddigi hevességnek ellentmondva, roppant gyengéden tett le az ágyra és kis puszik-csókok kíséretében kezdett el megszabadítani a feleslegessé vált ruhadaraboktól.
Először a szoknyámat húzta le rólam, miközben végig csókolta a combom belső részét, apró nyögéseket csalva az ajkaimra. Utána visszatért a felső testemhez, ahonnan a topomat és a melltartómat próbálta meg lebányászni rólam. Amikor már teljesen meztelen voltam, a bugyim kivételével, a melleimet kezdte el csókolgatni, miközben a combom közét simogatta, újra.
Egyre jobban kívántam őt, így én is elkezdtem csókolgatni, szívni a nyakát, beletúrtam a hajába, majd végigszántottam ujjaimmal a gerincvonalán. Erre felhördült és szinte letépte rólam a bugyit.
Persze azért figyelt arra, hogy ne nagyon durvuljon el a dolog, minden, amit tett, roppant gyengéden csinálta. Két ujjával ellenőrizte, hogy már be tudom-e őt fogadni, majd óvatosan belém hatolt.
Roppant lassan kezdett el mozogni bennem, de mélyre döfött, minden egyes mozdulattal. Nem sok kellett hozzá, hogy szinte sikítsak az élvezettől… Fokozatosan emelte a tempót, közben pedig csókolt, ahol ért: a szemeimet, a számat, a nyakamat, a melleimet… Nem kellett sokat várni arra, hogy eljussunk a csúcsig: mind a ketten egyszerre élveztünk el, a gyönyör átjárta minden porcikánkat. Lassan omlottunk egymásra és csak pihegtünk, hosszú perceken át….